Január 18-án este, az Egyenlítő alapítvány Vállalkozói Csoportjának évnyitó találkozóján vettem részt, ami, ahogy később megtudtam, azért is érdekes dátum, mert ekkorra szokta feladni az emberek többsége az év elejei fogadalmait. Csatos Erika, a csoport vezetője megnyitójában ki is emelte, hogy nem fogadalmakat kell tenni, hanem tervet készíteni.

Az alapítványhoz egy pár éve csatlakoztam, többek között azért, mert szívemen viselem a női vezetők fejlődését és az alapítvány nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy legyen egyre több nő a vállalatok és a non-profit szféra menedzsmentjében. Sokszor úgy érezzük, mintha édes vizet hordanánk pohárral az óceánba, de semmiképpen sem adjuk fel, haladunk évről évre, egyre több képzéssel, mentorprogrammal támogatjuk a célunk megvalósítását. Kapcsolatorientáltként nekem kifejezetten jól esik, hogy nagyon-nagyon sok tehetséges, okos, hasonlóan gondolkodó nővel vagyok együtt, egy-két közelebbi barátság is szövődött már és hatalmas erőt ad a női közösséghez való tartozás. Fontos az is, hogy egyre több férfi is csatlakozik hozzánk, akiknek nagyon örülünk, már csak azért is, mert ez nélkülük nem fog menni, és szeretjük őket

Az évnyitó workshopot Dr. Szabó Orsolya, a Zsolya Communication alapítója vezette, akivel tavaly dolgoztunk együtt, sokat tanultam tőle. (Ha valaki rendszeren olvassa a cikkeimet, talán észrevehette, hogy egy ideje tagolom őket, és rövidebbek is Na, ez Orsi áldásos tevékenységének eredménye ) Nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan vezet majd minket, mert bár marketing-közgazdász is vagyok és vagy egy tucat évet eltöltöttem ebben a pozícióban, ez a marketing és kommunikáció már távolról sem az, mint régen, és ha valaki vállalkozásra adja a fejét, akkor látszódnia is kell, ehhez pedig a social media felületeit jól kell tudnia használni.

Tervezés előtt, lépj egyet vissza!

Ez már-már banálisnak tűnhet, hogy először vegyük számba az elmúlt év sikereit-kudarcait, mert aki tudatosan él és dolgozik, általában így kezdi, de volt pár nagyon jó, célzott kérdés, ami komolyan elgondolkoztatott:

  • Mi valósult meg?
    • Orsi azt javasolja, hogy szisztematikusan menjünk végig a tavalyi naptáron, a legelejétől kezdve, mert legerősebben a legutolsó emlékek maradnak meg, és ez rányomja a bélyegét az egész évre. Megvallom, én sem szoktam ezt megtenni, de már csak ahogy emlékezetből végig mentem a hónapokon, az is jó érzésekkel töltött el.
  • Ki vagy mi inspirált a legjobban?
    • Ezt eddig nem hangosítottam ki magamban, pedig ez is milyen fontos. Főleg nekem, aki sok emberrel találkozom, és a munkámhoz tartozik, hogy új trendeket figyeljek. A válasz nagyjából meg is van )
  • Mi volt a legjobb együttműködésed, PR-megjelenésed?
    • Ezekből elég jól állok, annak köszönhetően, hogy tényleg tudatosabban válogattam meg a lehetőségeket.
  • Nem hiányozhattak a kudarcokra vonatkozó kérdések sem: Mi az, ami elmaradt? Ami legrosszabbul sikerült?
    • Természetesen volt ilyen is, de már réges-rég nem érzem őket kudarcnak, minden csak tapasztalás, tanulási lehetőség és egy esély arra, hogy még inkább irányba állítsam magam.
  • Miről tanultam a legtöbbet?
    • Ez a kérdés gondolkoztatott el a legjobban: talán arról, hogy mit jelent az, amikor az ember végérvényesen leteszi maga mellé a voksot, amikor már nincs tekintettel mások elvárásaira, magához öleli a belső gyermekét és ha kell, átviszi a tűzön. Ez azért volt fontos, mert mindig is tudtam, hogy képes vagyok rá, csak éppen másokért és másnak. Most végre ki tudom mondani, hogy én vagyok a fontos. Jobb későn, mint soha

Álmodjuk meg a legjobb évünket!

Orsi is a nagy álmodozók közé tartozik, szerencsére, mert a nagy tetteket mindig megelőzte az álmodozás, a tervezgetés, gondoljunk csak a híres felfedezőkre. Szomorú, hogy a nagy álmainkat általában a környezetünk nem támogatja, sőt. Mintha belénk lennének kódolva Vörösmarty – A merengőhöz versének sorai:

Hová merűlt el szép szemed világa?       
Mi a
z, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?

Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.

Számtalanszor élem át a klienseimmel, hogy szinte le vannak tiltva az álmodozásról, ami az „élet megrontója”, pedig nekünk, nőknek kifejezetten fontos, hogy ehhez a képességünkhöz vissza tudjunk kapcsolódni. Kellenek a nagy álmok és a célok is, amelyekhez el tudunk köteleződni és nap, mint nap teszünk értük, és kitartóan meg is valósítjuk.

Mit jelent számodra a nyereség?

Ha már megvannak az álmok, a vízió, érdemes célokká formálni őket, vállalkozóként legyenek üzleti, kommunikációs és személyes céljaink is, amelyet pénzügyi tervezés kell, hogy kövessen.

Az utolsó, amit kiemelnék, a nyereség definíciója volt, és ez nagyon egybecseng a Heart-Centered Leadership programomban meghatározott „3-típusú profittal”. Orsi azt javasolja, hogy határozzuk meg, mit jelent számunkra a nyereség. Rugaszkodjunk el a pénzügyi profit szigorúságától! Ő a szerda délutáni masszőrt említette, mint rendszeres szabad délutánt. Vállalkozóként nekem az is fontos, hogy a döntéseim nagy részét én hozom, ha valami nem úgy jön össze, akkor is Sokáig voltam a „biztos állásban”, ma már megszoktam a hullámzásokat és úgy gondolom, hogy hosszabb távon is jobb, ha én irányítom az életemet. De a nyereségem közé sorolom a külföldi programjaimat, az elvonulásokat, és – bármilyen furcsa – azt is, hogy kikapcsolódásként nagyon jókat főzök és egészségesebben tudunk táplálkozni.

2024 – SZINTLÉPÉS

Orsi minden évhez rendel egy mottót, idénre a szintlépést álmodta meg, amivel nagyon tudok azonosulni.

Hogyan legyen ez az év mindenki számára valóban transzformatív és előre mutató? Egy-két jótanács:

  • Köteleződj el a kitűzött célod és álmod mellett!
  • Nézd meg, hová kell az erősítés.
  • Keresd meg rá a megfelelő embert.
  • Figyelj arra, mit engedsz be a gondolataid közé.
  • Értékeld, ami körülvesz.
  • Teremts értéket.
  • Vedd magad körül mentorokkal és inspiráló emberekkel vállalkozókkal.

Nem ördöngösségek, és talán nem is jelentenek mindenki számára újdonságot, de kiemelném a mentális stabilitást és azt, hogy mit engedünk be a gondolataink közé. Saját tapasztalatom is mondatja velem, hogy amikor vállalkozóvá válunk, szinte minden addig háttérbe szorított félelmeink, hiedelmeink előjönnek, és amikor egy nagyobb ugrás előtt állunk, akkor jön ugyanez, csak még mélyebbről, mintha az összes transzgenerációs nyavalyánk most akarna integrálódni.

Ha a saját utadat akarod járni, akkor készülj fel arra, hogy az életed egyik legnagyobb kalandjába fogsz és arra is, hogy folyamatosan szembe jönnek azok a helyzetek, emberek és lehetőségek, amelyek megmutatják az árnyékaidat. Nincs ezzel semmi gond, azért jönnek elő, hogy a felszínre kerülésük után integrálni tudd őket. Tudd, hogy nem vagy egyedül, mások már jártak előtted és most is vannak olyan szakemberek, akik ezekben a kérdésekben és utána abban is tudnak segíteni, hogy hamar érj el sikereket.

Legyél egészséges, örömteli bátor álmodozó és megvalósító, ezt kívánom neked 2024-re!